1Kor 1,18–25

„A kereszt beszéde” (görög): maga a kereszt beszél, amikor mi beszélünk róla. Krisztus keresztje az az üzenet, ami minket is odafordított Őhozzá. Az a hívő, annak van élete, akit „szíven talált” a kereszt beszéde, vagyis az, hogy Isten „Úrrá és Krisztussá tette azt, akit ti megfeszítettetek”. Én feszítettem meg (énmiattam halt meg), de Uram és Istenem lett nekem.

Csak a keresztről szóló beszédnek van ereje. Jézus tanítása, csodái megmutatják, hogy Ő a Krisztus, és bemutatják azt a világot, ahová el akar vezetni minket, de követni csak akkor tudom, ha megértettem, hogy értem halt meg a kereszten, és a bűntől való szabadítást nemcsak tanításként fogadtam el, hanem valóban megszabadíthatott – akkor nincs, ami visszahúzzon.

Csak „nekünk, akik megtartatunk”, van ereje a kereszt beszédének. A többiek nem tudnak mit kezdeni vele. Akkor sem, ha „tisztelik” Jézust, pl. mint erkölcstanítót, tökéletes embert. – Ma sokan udvariasak, nem támadják Jézus Krisztust, lehet, hogy tisztelettel beszélnek róla, de nem a keresztjéről, ahol megszabadított a bűntől – pedig erre van szüksége mindenkinek.

Aki nem beszél a keresztről, az vagy nem találkozott még vele, vagy fél. Jézus tanítványai pünkösdtől kezdve nem féltek hirdetni a kereszt üzenetét – mert a Szentlelket kapták. Belőlünk is Ő veszi el a félelmet – vagy adja azt, hogy a félelem ellenére is beszéljünk Krisztusról (1Kor 2,3). Mitől félek? Attól, hogy engem néznek bolondnak, vagy a botránkozásuk miatt engem fognak támadni. Egy újabb példa a „Krisztus vagy én” harcára.

Bölcsesség és bolondság. Az igazi bölcsesség az, aminek a „kezdete az Úr félelme”. A világ „bölcsességének” kezdete az, hogy nem félik az Urat: Róm 1,18kk. „A teremtményt imádták és szolgálták a Teremtő helyett”: nem azt kérdezik: ki teremtette, hogyan teremtette, hanem „hogyan alakult ki” az, ami valójában teremtmény. – A világ bölcsességét Isten bolondsággá tette: áltudományokat, hamis elméleteket ismernek el tudományként (akadémiai szinten is, pl. természetgyógyászat). – A hívőt is megkísérti, hogy Krisztus nélkül, „feljebb” bölcselkedjen, hogy büszke lehessen magára – és bolonddá lesz.

Miért botránkozás a kereszt a zsidóknak? Mert a maguk módján akarták elnyerni Isten tetszését, és Jézus nem igazodott ehhez: „ha a ti igazságotok nem több…” – mondta Ő. „Vámszedők és bűnösök barátja”, „megsérti a szombatot” – mondták róla. Keresztre feszítették; úgy gondolták, ezzel rábizonyították, hogy nem Istentől való, bűnös.

Jelt kívántak. „Romboljátok le ezt a templomot és három nap alatt felépítem”, ill. Jónás jele. – Jézus Krisztus maga a jel, de ezt a tanítványai is csak a feltámadása után értették meg. Csak hittel lehet megérteni. Ez a hit hiányzott.

„Ez a gonosz és parázna nemzetség jelt követel.” Ma is ez van: gonosz és parázna nemzetség, jeleket kíván, amit a Sátán ki is szolgál – hamis jelekkel. Ma sem adatik más (igaz) jel, mint Krisztus, akit csak hittel lehet befogadni.

Botrány az, hogy Istennek ilyen mélyre kellett lejönni értünk, mert ilyen mélyen vagyunk.

Miért bolondság a kereszt a pogányoknak? A halál számukra is botránkoztató: „aki Istentől jött, nem halhat meg”, ezért nem hallgatták meg Pált Athénben. Miért bolondság ma is? Mert a mai ember is „fut” valami után, a maga ura akar lenni, és azt hiszi, hogy az is. Bolondságnak tartja, hogy valaki egészen odaadja, feláldozza magát. Közben mégis odaadja magát: szenvedélyeknek, embereknek, akiket imád (sztárokat, „vezéreket”). Azt mondja: „minden relatív”. Másokhoz hasonlítja magát, hogy önmagát jónak tarthassa – de kinek akar megfelelni, ha Istenben sem hisz? A jót rossznak, a rosszat jónak mondja, hogy tagadhassa Istent, az abszolút jót. A (racionális) tudományt is felcseréli áltudománnyal, mert fél az objektív igazságoktól. Ezért beszél toleranciáról: a másik nézet is ugyanolyan jó, mint az enyém… ezért már nincs is meggyőződése. Közben szilárd talajra, meggyőződésre vágyik – és pl. radikális muzulmánná lesz, de ezzel a halál szolgálatába áll, pedig éppen ettől fél.

Krisztus keresztjének a beszéde nem toleranciát, hanem szeretetet hirdet: Isten ilyen mélyre jött le értünk, mert ilyen mélyen vagyunk. A mai ember erős akar lenni, a szeretetet gyengeségnek véli – pedig ez a szeretet (amiről a kereszt beszél) Istennek ereje, és ezt is csak hittel lehet befogadni.

Egyféle üzenet zsidóknak és pogányoknak: arról szól, hogy mit tett Isten; olyan üzenet, amit csak hittel lehet befogadni.

Isten hatalma (ereje) és Isten bölcsessége. A kereszten „át” érthetem, ismerhetem meg egyre jobban Istent: milyen Ő. Erő, amely képessé tesz arra, hogy ne önmagamat mutassam fel, hanem Krisztust; erő arra, hogy tudjak szolgálni – és szenvedni.

1Kor 15,58

Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.